Mit jelent, ha azt mondjuk II....

Mit jelent, ha azt mondjuk II....

Folytatás... a kertészeti fogalmak és más többé-kevésbé ismert elnevezések felsorolásában és magyarázatában. P betűvel kezdjük. Ha a fogalmakat ábécé szerint felfelé, A-tól is el szeretné olvasni, kattintson IDE is.

Rügyek – átalakult levelek, amelyeket pikkelyek borítanak. A rügyek lomb- és vegyes rügyekre oszlanak. A lombrügyekben csak levelek vannak. A vegyes rügyekben levelek és virágok is.

Tőzeg – a szerves anyagok anaerob bomlásával keletkezik, azaz olyan növényi részekből, amelyek elpusztulásuk után víz alá süllyedtek. A tőzeget a talaj minőségének javítására használják. A tőzeget tőzegmocsarakban bányásszák. Értékes élettelen természeti kincsnek számít. A tőzeg szegény tápanyagokban, és savanyú talajreakciót okoz.

Szőlővessző – a szőlő elfásodott hajtása. Ha a vessző régi törzsből nő ki, meddőnek nevezzük. Ha kétéves fán fejlődik, termő vesszőről van szó. A szőlővessző kéregből, bütykökből, rügyekből, ízközökből és kacsokból áll. A rügyek a további hajtások kezdeményei.

Oltás – az a szemzés vagy oltás. Az oltással az alanyra átviszünk egy egyéves hajtásdarabot (az ún. oltóvesszőt) több rügyel.

Lazább ágyás – olyan ágyás, amelynek alapját alacsony virágzó növények alkotják. Lehetnek alacsony, levelük miatt díszes növények is. Az ágyás többi részét ritkásan ültetett magasabb növények adják. Tehát alacsonyabb és magasabb növények keveréke.

Hajtatás – az növények növekedésének serkentése abban az időszakban, amikor általában nyugalomban vannak.

Palánta – egyszerűen palántának nevezzük a) a magról nevelt fiatal növényeket, illetve b) azokat a növényrészeket, amelyekkel a növények ivartalanul szaporodnak, például gumókat, rizómákat, sarjakat, hagymákat, dugványokat és más részeket.

Tőtávolság – az egyes palánták közötti ültetési távolság. És nemcsak a palánták között, hanem a sorok között és a soron belül is. A tőtávolság lehet háromszög vagy négyzet alakú. Háromszög- vagy négyzetes ültetés. Ha egy helyre egynél több növényt ültetünk, ezt fészekbe ültetésnek nevezzük.

Szív – vagy a) a fejes saláta közepe, vagy b) az eper fiatal, még ki nem bontakozott leveleinek csokra.

Örökzöld lombos növények – a kertünk dísze egész évben. Idetartozik például: puszpáng (zimostráz), rododendron, hanga, erika, borostyán, madárbirs. Az örökzöld lombos növények nem igényelnek különleges gondozást. Ősszel alaposan öntözze meg őket. Folyamatosan nőnek, nincs téli nyugalmuk.

Nyomelemek – a nyomelemek közé tartozik a vas, a mangán, a bór, a cink, a réz és a molibdén. A növényeknek nyomelemekre mindig csak csekély mennyiségben van szükségük. Az adagolás és a talaj nyomelem-tartalma nem becsülhető meg. A nyomelemeket soha ne adagolja koncentrátumban, mert előfordulhat, hogy megmérgezi a növényeket.

Indák – az eperindákon új növények képződnek. Itt az indák nagyon fontosak.

Évelők – olyan virágok, amelyek kiültetés után egy helyen nőnek több évig. Minden évben a vegetáció végén a föld feletti részük elpusztul. A föld alatti rész megmarad. Az évelők hálás növénykék. Az ágyások több évig is változatlanul szépek, és a kert díszei. A kedvelt évelők közé tartozik a ternye (lat. Alyssum), a harangláb (Aquilegia), bazsarózsa (Paeonia), a margaréta (Chrysanthemum), a kankalin (Primula), a kúpvirág (Rudbeckia), őszirózsa (Aster), a meténg (Vinca), szarkaláb (Delphinium) és mások. A hálás évelők közé természetesen a sziklakerti növények is tartoznak.

Vízhajtások – bujén növő hajtások, többnyire régi fából. A vízhajtások általában az elhízott vagy elöregedett fák egyik oldalán képződnek.

Vetőmagszükséglet – az a fogalom, amely megadja, mennyi vetőmag szükséges egy konkrét, pontosan meghatározott terület bevetéséhez.

Magágy – a palánták nevelésére szolgáló ágyás. Humuszos, tápanyagokban gazdag talajból kell állnia. A talajt vetés előtt lazítsa fel, esetleg folyami homokkal lazítsa. Az ágyást napos helyre kell tenni, széltől védve. Az is jó, ha a felszíni víztől védett. TIPP: a magágyat lássa el oldaldeszkákkal, így könnyebben betakarhatja és árnyékolhatja.

Csonkolás – a vegetáció idején az oldalhajtások részleges visszavágása. A csonkolást a negyedik-ötödik levél fölött végezzük (20–25 cm hosszú hajtásoknál)

Tápanyagok – oldódnak a talajvízben. A növények ezeket a tápanyag- fajtákat veszik fel a talajból – könnyen felvehető, kötött és szorosan kötött. Könnyen felvehető tápanyagok – a növények a gyökerek által kiválasztott anyagokkal szabadítják fel a talajból. Azonnal felveszik őket a talajból. Kötött tápanyagok – ezek csak a szerves anyag teljes lebomlása után szabadulnak fel. Szorosan kötött tápanyagok – ezek a növények számára nem hozzáférhetők, csak a kőzet mállása után szabadulnak fel. A növények által felvett tápanyagokat szerves vagy ipari trágyákkal pótoljuk a talajba.

Mely fogalmak keltették fel a legjobban az érdeklődését? Ismerte mindegyiket? Ossza meg barátaival a Facebookon!

Szerző: Hana Michalíková,