Vetőmag, vetés és szaporítás: csírázóképesség, egyelés, tűzdelés, bujtás

Mit jelent, ha azt mondjuk... Ön is keresgél néha a szótárban, és érdekli a kertészeti fogalmak pontos magyarázata? Néhányat kiválasztottunk Önnek, és kipróbálhatja, hogy mindegyiket ismeri-e, és tudja-e párosítani.

Röviden: Az egyelés a vetett zöldségek ritkítása 10–20 cm-re, a tűzdelés a palánták egymástól távolabbi kiültetése, a bujtás a földbe ásott, meghajlított hajtással történő szaporítás, a töltögetés a föld felhalmozása a növények körül, a talajtakarás pedig a talaj befedése. A csírázóképesség azt adja meg, hány mag csírázik ki.

Egyelés	a közvetlenül az ágyásba vetett zöldségek ritkítása 10–20 cm-re
Tűzdelés	a palánták kiültetése fa karóval, amikor akadályozzák egymást
Bujtás	a hajtást meghajlítják és 5–20 cm mély árokba ássák
Töltögetés	20–30 cm magas töltések spárgánál és póréhagymánál
Talajtakarás	a talaj fedése a kiszáradás, a gyomok és a talajkéreg ellen

Előfordult már, hogy egy termesztési cikket olvasva egy szó túl szakmainak tűnt? Nem kell rögtön szótárat lapozni. Sok termesztési fogalom valójában egyszerű eljárás, amely a magyarázat után világos. Ez a cikk a vetőmaghoz, a vetéshez, a szaporításhoz és az ágyás gondozásához kapcsolódó fogalmakkal foglalkozik. A további fogalmakat a második részben találja: Mit jelent, ha azt mondjuk… II..

Vetőmag, csírázóképesség és csávázás

Vetőmag

A vetőmaggal szaporítjuk a növényfajtákat. Vetőmag lehet mag és termés is. A minőségi vetőmag több követelménynek felel meg: fajtisztaság, tisztaság, csírázóképesség, egyöntetűség (a magok egyforma nagyok, és egyenletes növények fejlődnek belőlük), előírt nedvességtartalom, használati érték, ezermagtömeg (1000 mag tömege) és egészségi állapot.

Csírázóképesség és csírázási százalék

A csírázóképesség a magok azon képessége, hogy kicsírázzanak és új növénnyé fejlődjenek. A magoknak érettnek, nem túl öregnek és egészségesnek kell lenniük. A különböző fajoknál a csírázóképesség különböző ideig marad meg, néhány naptól több évig. A csírázási százalék azt fejezi ki, hogy az összes magból hány képes kicsírázni.

Csávázás

A csávázás megvédi a magokat a mag felületén vagy belsejében lévő kórokozóktól. A vetőmagot száraz és nedves úton is lehet csávázni. A boltban kapható vetőmagok többsége már kezelt, ezt ellenőrizze a csomagoláson. Ha otthon csávázza a vetőmagot, tartsa be a készítmény használati utasítását.

Hogyan olvassuk a vetőmag csomagolását

A magokat tartalmazó zacskón megtalálja azokat az adatokat, amelyek a fenti fogalmak mögött rejlenek: a faj és a fajta, a mag tömege vagy darabszáma, a felhasználhatósági határidő, és gyakran a kezelésre (csávázásra) vonatkozó információ is. A dátumból megtudhatja, hogy érdemes-e még felhasználni a vetőmagot. Az elöregedett vetőmag rosszabbul csírázik, és sűrűbben ajánlott vetni. Ha bizonytalan, vetés előtt végezzen csíráztatási próbát: néhány magot tegyen nedves papírtörlőbe meleg helyre, és néhány nap múlva számolja meg, hány csírázott ki.

Egyelés és tűzdelés

Mindkét művelet arra szolgál, hogy a növényeknek elég helyük legyen, de más időpontokban alkalmazzák őket.

Fogalom	Jelentés	Mikor	Példa
Egyelés	az állandó helyre közvetlenül vetett zöldségek ritkítása, 10–20 cm távolság	kelés után	sárgarépa, petrezselyem, hagyma
Tűzdelés	a palánták nagyobb távolságra történő kiültetése fa karóval	amikor a fiatal növények kezdik akadályozni egymást	paradicsom, paprika, egynyári virágok

Tipp az egyeléshez: kezdetben hagyjon nagyobb távolságot, és az egyelést ossza két szakaszra. A második szakaszban már a nagyobb, erősebb növénykéket egyelje, amelyeket a konyhában felhasználhat. A tűzdeléssel a növények jobban elágaznak, és több helyük lesz az új gyökereknek.

Szaporítás: bujtás

Bujtással leggyakrabban a ribizlit, az egrest, a szőlőt és a mogyorót szaporítják. A hosszú egyéves hajtásokat meghajlítják, és 5–20 cm mély árkokba rögzítik, amelyeket elhelyezés után laza komposztos földdel betemetnek. A hajtás csúcsa a föld felett marad. A meggyökeresedés után az új növényt leválasztják az anyanövényről.

Válasszon egy hosszú, hajlékony egyéves hajtást a talaj közelében.
Ásson 5–20 cm mély árkot.
A hajtást hajlítsa az árokba, és rögzítse kampóval vagy kővel.
Fedje be laza komposztos földdel, és tartsa nedvesen.
A meggyökeresedés után, általában néhány hónap múlva, a palántát válassza le és ültesse át.

Talaj: töltögetés, talajtakarás és talajkéreg

Töltögetés

A töltögetés a föld felhalmozása a növényekre. Leggyakrabban spárgánál és póréhagymánál alkalmazzák. A növény korától függően 20–30 cm magas töltéseket emelnek. A fiatal növények így a talajon keresztül nőnek felfelé, és fehérek maradnak. Burgonyánál a töltögetés általában növeli a termést.

Talajtakarás

A talajtakarás a talaj felszínének befedése. Takarást több okból alkalmaznak: hogy a talaj megtartsa a nedvességet, hogy visszaszoruljon a gyom, és hogy ne képződjön talajkéreg. Az eperhez és az uborkához azért takarnak, hogy a termések ne feküdjenek közvetlenül a földön. Az ágyás takarásáról az alábbi cikk is szól: Tippek a tavaszi ültetéshez.

Talajkéreg

A talajkéreg főként nagyobb esők után keletkezik. A talaj feliszapolódik, kiszáradás után összetapad, és a levegő, a víz és a gyökerek számára átjárhatatlanná válik. A megoldás a felszín sekély fellazítása és a talajtakarás.

Fejtrágyázás

A fejtrágyázással szabályozzuk a növények fejlődését különböző vegetációs szakaszaikban. A fiatal növényeket nitrogéntartalmú trágyákkal táplálják a növekedés elősegítésére, az idősebbeket foszfor- és káliumtartalmúakkal a gazdag virágzásért és a korai termésekért. Ősszel káliumtartalmú trágyákkal trágyáznak a fagytűrés növelése érdekében. Az adagokat mindig a csomagoláson lévő útmutató szerint alkalmazza.

Szakasz	Túlsúlyban lévő tápanyag	Cél
Fiatal növények	nitrogén	a növekedés elősegítése
Virágzás és termésképzés	foszfor, kálium	virágok és korai termések
Ősz	kálium	fagytűrés

Hogyan hasznosítsuk a fogalmakat a gyakorlatban: tavaszi naptár

Hónap	Mit jelent a gyakorlatban
Március	csíráztatási próba, vetés tálakba, az első palánták tűzdelése
Április	gyökérzöldségek közvetlen vetése, talajtakarás öntözés után
Május	gyökérzöldségek egyelése, fiatal növények fejtrágyázása, póréhagyma töltögetése
Nyár	bokrok bujtása, betakarítás, talajtakarás a kiszáradás ellen
Ősz	káliumos fejtrágyázás, kiválasztott fás szárúak bujtása és szaporítása

További fogalmak röviden

Alpesi növények: alacsony évelő növénykék, többnyire magas hegyekből, sziklakertbe valók.
Talajbaktériumok: fontosak a humuszképzésben, lebontják a komposztot, a trágyát és a növényi maradványokat, meleg és nedves talajban érzik jól magukat.
Lágyszárúak: zöld növények, fásodás nélküli szárral.
Teahibrid rózsák: nagy virágú rózsák, amelyeket Kínából hoztak Európába.
Fás szárúak: a fák és cserjék gyűjtőneve.
Kétnyáriak: kétéves ciklusú növények, általában júniustól augusztusig vetik őket, és a következő tavasszal virágoznak, például az árvácska, a nefelejcs és a százszorszép.
Hónaljhajtások: a szőlő levélhónaljban fejlődő korai hajtásai, amelyeket fiatalon kitörnek. Ugyanezt a nevet használják a paradicsomnál is.
Egynyáriak: egy év alatt kihajtanak, virágoznak, magot érlelnek és elpusztulnak.
Pergola: fa szerkezet a kúszónövények támasztására.

Gyakori kérdések

Mi az egyelés?

A közvetlenül az ágyásba vetett zöldségek, leggyakrabban a sárgarépa, a petrezselyem és a hagyma ritkítása 10–20 cm távolságra.

Mi a különbség az egyelés és a tűzdelés között?

Az egyeléssel a közvetlenül az ágyásba vetett növényeket ritkítják. A tűzdelés a palánták tálakból nagyobb távolságra történő kiültetése.

Mit jelent a magok csírázóképessége?

A magok azon képessége, hogy kicsírázzanak. A csírázási százalék megmutatja, hogy az összes magból hány csírázik ki.

Mire szolgál a bujtás?

Vele szaporítják például a ribizlit, az egrest, a szőlőt és a mogyorót: a meghajlított hajtást a földbe ássák, és a meggyökeresedés után leválasztják.

Miért érdemes talajt takarni?

A takarás megtartja a talaj nedvességét, visszaszorítja a gyomot és a talajkérget, és megvédi az eper és az uborka termését a talajjal való érintkezéstől.

Források

Frissítve: 2026. 10. 5.