A kerti lóbab, egyik legősibb zöldségünk

Röviden: A kerti lóbabot közvetlenül az ágyásba vesd korán tavasszal, februárban vagy márciusban, 2–3 maggal helyenként, kb. 50 × 80 cm-es tőtávolságban. A magok éppen a fagypont fölött csíráznak, a fiatal növények pedig elviselik a −4 °C-ig terjedő enyhe fagyokat. A legjobban nehezebb, kalciumban gazdag, 6,8–7 pH-jú talajban nő, és a növekedés elején sok vizet igényel.

A lóbab (Faba vulgaris) a pillangósvirágúak családjába (lat. Fabaceae) tartozó növény. Az új szaknyelvben a lóbabneve bükkönylóbab (lat. Vicia faba) lett, és a bükkönyfélék (lat. Viciaceae) családjába sorolták. További, főleg a múltban gyakran használt elnevezése a szántóföldi bab. A lóbab nagyon jelentős mezőgazdasági növény, amelyet mérsékelt égövben termesztenek.

A magok (babszemek) mérete szerint három alapformát különböztetünk meg

• Kerti lóbab más néven disznóbab (lat. Vicia faba var. major). Ezt a formát zöldségként termesztik házikertekben és nagyüzemi mezőgazdaságban élelmiszer-feldolgozásra is.

• Takarmány lóbab más néven szántóföldi (lat. Vicia faba var equina) takarmánykeverékekbe kerül. Úgynevezett „forró levegős szárítmányok” készülnek belőle.

• Apró magvú lóbab más néven galambbab (lat. Vicia faba var minor) inkább elővetemény és zöldtrágya céljára alkalmas.

 A lóbab virágai háromkaréjúak, a lóhere levelére emlékeztetnek.

Hogyan néz ki a lóbab? 

A jól fejlett lóbabnövény akár 1 méter magas is lehet és dús virágzata van. A lóbab virágai fehérek, önmegtermékenyülők, akár 4 cm-esek is lehetnek. A virágokból hosszúkás, barnásfekete hüvelyek fejlődnek. A lóbab levelei a lóheréreemlékeztetnek, hármasan összetettek. A gyökérrendszere nem túl kiterjedt, ezért kerti termesztésnél ajánlott a szárakhoz földet húzni. 

Honnan került ide a lóbab?

A lóbab őshazája Észak-Amerika és Délnyugat-Ázsia. A Földközi-tenger keleti térségében már Kr. e. 6000-ben rendszeresen fogyasztották. Közép-Európába később terjedt el, de soha nem termesztették túl nagy tömegben.

Termeszd meg a lóbabot a saját kertedben!

A lóbabot a saját kertedben is megtermesztheted az e-shopunkból származó magokból. A lóbab a babra emlékeztető növény, virágai fehér színűek. A virágokból hüvelyek fejlődnek, amelyek fehér termést – babszemeket – tartalmaznak. Ízre kiváló a babszem, finom, lisztes állagú. A lóbabnak a korábban megtrágyázott, laza talaj felel meg a legjobban.

A babszemek ízre kiválóak, finom, lisztes állagúak.

Milyen feltételek felelnek meg a lóbabnak a legjobban?

A lóbabnak az összes hüvelyes közül a legmagasabbak az igényei a talaj minőségére és az éghajlati feltételekre, termesztése mégsem bonyolult. A lóbab a nehezebb, agyagos-vályogos talajokban érzi magát a legjobban, amelyek gazdagok kalciumban és más tápanyagokban. A talaj megfelelő pH-ja semleges, 6,8–7 között legyen. A lóbab nem igényel sok meleget, ezért magasabb tengerszint feletti magasságban is jól fejlődik. Itt csak a késői talajmenti fagyok jelentenek kockázatot, amelyek károsíthatják a lóbabot. A növekedés kezdeti szakaszában az enyhe talajmenti fagyok nem ártanak. A lóbab vízigénye magas. Fokozott vízmennyiségre a babnak a növekedés kezdetén van szüksége, mert éppen ebben az időszakban képződik a legtöbb zöld tömeg. Az idősebb növények lassabban nőnek, ezért a szükséges vízadag is csökken.

A lóbab vetése

A lóbabot közvetlenül a talajba vetjük korán tavasszal. A magok a fagypont fölötti hőmérsékleten kezdenek csírázni, ezért már februárban és márciusban vethetők. Az enyhe talajmenti fagyokat (kb. −4 °C-ig) a lóbab gond nélkül átvészeli. A lóbabot kb. 50 x 80 cm-es tőtávolságban ültetjük. Egy helyre mindig 2–3 magot vetünk. A kikelés után a fiatal növényeknek elegendő vizet kell biztosítani, hogy jól fejlődjenek. A lóbab ágyásait tartsd gyommentesen. 

A lóbab nagy mennyiségű zöld tömeget képez, amelyet úgynevezett „zöldtrágyaként” hasznosítanak

A lóbab mint talajjavító

A lóbabot kétféleképpen használják a talaj javítására. A kifejlett lóbabnövények nagy mennyiségű zöld tömeget adnak, amely beásás után az úgynevezett „zöld trágyává”, amely a talajt fontos tápanyagokkal gazdagítja. A talaj számára további óriási előny, hogy a lóbab a gyökerein élő gümőbaktériumok segítségével képes megkötni a levegő nitrogénjét. A lóbab jó elővetemény és kiváló takarónövény is, mert a bujén növő fiatal lóbab nem hagyja kinőni a gyomokat. Ugyanazon a helyen a lóbabot legfeljebb 4 évig ne termeszd.

Érdekelhet: Lóbab – ismert ismeretlen zöldség