Hogyan kezdjünk el helyesen komposztálni?

Saját komposztot létrehozni? Ez az a kérdés, amit szinte minden kertgazda feltesz magának. Némelyeket elriaszt az elképzelés, hogy a komposztot bonyolultan kell ápolni, büdös lesz és elcsúfítja a díszkertjüket. Ennyiért nem éri meg nekik egy kis komposzt... Ez a komposztról alkotott elképzelés azonban téves, a komposzt létrehozása egyáltalán nem különösebben bonyolult, a megfelelően karbantartott komposzt nem büdös és semmiképpen nem kell, hogy elcsúfítsa a kertet. A piacon rengeteg komposztáló létezik, amelyek közül szinte mindenki választhat magának. A barkácsolók egyszerűen felépíthetnek egy komposztáló berendezést pontosan saját elképzeléseik szerint. Ráadásul a háztartási maradékok, fű, nyesett ágak és egyéb biohulladék komposztálásának köszönhetően a termelt hulladék mennyisége csaknem egyharmaddal csökkenthető.

Komposztálás - mi is az valójában?

A komposztálás egy természetes folyamat, amelynek során a komposztált anyag lebomlik a talajban élő élő szervezetek, víz és oxigén hatására humuszra. Az ember ezt a folyamatot igyekszik felgyorsítani azáltal, hogy a lehető legideálisabb feltételeket teremti meg a komposzt számára a gyors érleléshez. A komposzt képződésének fő szereplői a giliszták és egyéb apró élőlények. Ezeknek az élőlényeknek köszönhetően a háztartási maradékokból, fűből és egyéb komposztált anyagból nagyon hamar a kertben szinte felbecsülhetetlen értékű nyersanyag lesz - a komposzt, amely elsősorban humuszt tartalmaz. A termesztés során a humusz nélkülözhetetlen, mivel megtartja a vizet a talajban, megköti az egészségre káros anyagokat és kiegyenlíti a savasságot, serkenti a növekedést és erősíti a növények egészségét. A megfelelően érett komposzt képes helyettesíteni a drága tőzeget.

Kezdjünk bele - komposztálás kezdőknek

A komposzt létrehozásának első lépése a megfelelő hely megtalálása és a helyes komposztáló berendezés kiválasztása. A komposztálót könnyen elérhető helyen kell elhelyezni, ugyanakkor nem zavarhatja a kert általános megjelenését. A komposzt ideális esetben ne legyen kitéve közvetlen napfénynek, szélnek és heves esőnek. Legmegfelelőbb tehát a félárnyékos, fedett hely (ha nem tervez fedeles komposztálót vásárolni). A komposztáló helyének kiválasztásakor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a "munkásoknak", azaz a gilisztáknak és más talajorganizmusoknak hozzáférésük legyen a komposzthoz. A komposztáló tehát nem állhat beton vagy más vízhatlan alapon. A komposztáló berendezés kiválasztása függ a tervezett komposztálni kívánt anyag mennyiségétől és a kertész ügyességétől. Kisebb kertészek számára ideálisak a körülbelül 400-600 literes műanyag komposztálók. Webáruházunkban semleges fekete színű műanyag komposztálót választhat. Nagyobb kertekben, ahol nagyobb mennyiségű fű, levelek és ágak komposztálása várható, praktikusabb saját komposztálót készíteni például régi europallók deszkáiból, kerítéslécekből... A komposztáló készítésekor ne felejtse el az üres aljat és azt a lehetőséget, hogy a komposzt átforgatásakor el lehessen távolítani a komposztáló egyik oldalát. A magyar barkácsolók ötletességének nincsenek határai a komposztáló készítésénél. Webáruházunkban komposztálás gyorsítót is talál.

A komposzter a megfelelő helyen áll - komposztáljunk tehát...

A komposzter, legyen az vásárolt vagy saját készítésű, áll a kiválasztott helyen, itt az ideje megkezdeni az első komposztot. A komposzter aljára apró ágakat kell helyezni, amelyek feladata a levegő bevezetése a komposztba - alulról történő szellőztetés. Az ágakra már helyezhető a további komposztálandó anyag. Abban az esetben, ha egyszerre nagyobb mennyiségű füvet, leveleket vagy zöldségmaradékokat tesz a komposztba, célszerű összekeverni egy kevés közönséges földdel. A kellemetlen szagot a komposzt jó szellőztetésével lehet megelőzni ágak vagy szalmaréteg segítségével. A föld és a komposztálandó anyag összekeverésének köszönhetően a kis élőlények és talajmikroorganizmusok munkája megkönnyül, mivel nem kell akkora mennyiségű anyagon keresztül jutniuk. A komposztálható anyag rétegezése és közberétegezése addig folytatható, amíg a komposzter meg nem telik. Az ágakkal vagy szalmával történő szellőztetés nem elegendő, ezért évente legalább 1-2 alkalommal át kell forgatni a komposztot. Az alapos átforgatással elegendő levegő jut a komposztba, amely fontos a komposzt érésének felgyorsításához. Jele annak, hogy alaposan át kell forgatni a komposztot, a komposzterből áradó szag is. A munka könnyedén megy majd az új villával, amelyet kifejezetten komposzt átforgatására fejlesztettek ki. Ergonomikus kialakításának, kényelmes fogásának és a Fiskars márka által garantált minőségi anyagnak köszönhetően sokkal gyakrabban fog akarni komposztot forgatni. A komposzt érési folyamata a rendszeres átforgatáson kívül komposzgyorsító vagy komposztaktivátor hozzáadásával is felgyorsítható. Webáruházunk kínálatában ezen komposztérlelést gyorsító készítmények egész sorát megtalálja.

Hová is - mi kerülhet a komposzterbe és mi nem

Komposztálásra alkalmas biohulladék:

• gyümölcs-, zöldségmaradékok a konyhából
• citrusfélék héja csak kis mennyiségben
• elvirágzott virágok, amelyeket nem támadtak meg kártevők vagy betegségek
• fű, falevelek és apró ágak, forgács, fűrészpor, gyaluforgács, kéreg
• fahamu
• teafilterek, kávé
• papír - csak jól lebomló - szórólapokat adja le a gyűjtőbe
• kisállatok trágyája (tyúktrágya, nyúlürülék)

A komposzterbe semmiképpen nem kerülhet:

• gyomok és kártevők vagy betegségek által megtámadott növények
• burgonyafű
• gyümölcsmagvak
• hús, csontok, zsírok
• kövek, építési törmelék
• szénhamu
• műanyagok, porcelán, fémek és egyéb nem lebomló anyagok
• vegyszerek, gyógyszerek, festékek
• kutyák és macskák ürüléke

Tanács: Műanyag komposzterekbe ne tegyen túl nedves anyagot, mert rothadás következhet be.

A megfelelő nedvesség fontos szerepet játszik a komposztálásban

A komposzt nem lehet sem túl száraz, sem túl nedves. A szárazság lelassíthatja a komposztálási folyamatokat, míg a túlzott nedvesség rothadást okozhat. A túl száraz komposzt első ránézésre felismerhető. Felülete szürkés színű, morzsalékos, az újonnan hozzáadott anyag alig vagy túl lassan bomlik le. A túl száraz komposzt jellemzője az is, hogy giliszták találhatók benne. A száraz komposzt számára az első segítség az esővízzel való meglocsolás, átforgatás és elegendő mennyiségű friss és nedves anyag hozzáadása. Az alapelv - mindig keverjük a nedveset a szárazhoz. Az ellenkező probléma a túl nedves komposzt. A túl nedves komposztot már távolról is megérzi az orr. A túlnedvesedést egyszerűen ellenőrizhetjük egy kis mennyiségű komposzt tenyérben való összenyomásával - ha víz szivárog belőle, az nem jó. A túlnedvesedés elleni fő intézkedés a komposztba történő víz beáramlásának megakadályozása - tetőzet kialakítása. Túlnedvesedés esetén nem tanácsos vizes gyümölcsöt és zöldséget adni a komposzthoz. Ilyenkor száraz anyag (lomb, aprított szalma vagy száraz föld) való a komposztálóba, amelyet összekeverünk a nedves anyaggal.

A komposztálóba megfelelő nyersanyagokat helyezünk, rendszeresen átforgatjuk, leküzdöttük a problémákat - mikor lehet majd használni?

Amint már említettük, az emberi beavatkozásnak köszönhetően a komposztálási idő majdnem a felére rövidül a szokásos időhöz képest. Ideális körülmények megteremtése esetén az első komposzt körülbelül 8-10 hét komposztálás után nyerhető. Ez a komposzt azonban még nem kellően érett, és elsősorban mulcsozásra alkalmas. Az érettséget, vagyis a használat optimális idejét a komposzt körülbelül 7-12 hónap után éri el. Ekkor a komposztált anyagból sötétbarna, morzsalékos tömegnek kell lennie, amely kellemes erdei talajszagot áraszt. Az érett komposzt térfogata akár felével kisebb lehet, mint az eredeti komposztált anyag mennyisége. A házi komposztot tápanyag vagy tőzeg helyett adják a szubsztráthoz dísznövények, zöldségek és szobanövények termesztéséhez.