Teljes virágú százszorszépek - igazi szépségek

A margitvirágok, más néven százszorszépek (latin nevén Bellis perennis) minden gyepben megtalálhatók, így azt gondolhatnánk, hogy termesztésük teljesen felesleges. Pedig ez nem így van, ezek a fészkesvirágzatúak (latin nevén Asteraceae) családjába tartozó szépségek bármely kertet feldíszíthetnek, csak ki kell választani a megfelelő kultivart. A nemesített fajták nagyon népszerűek a termelők körében. Ültethető közvetlenül ágyásokba, de virágládákban és dísznövény tartályokban is kiválóak.

A százszorszép margitvirágok évelők, de a nemesített példányok többnyire kétévesként nevelődnek, mivel idővel a virágok egyre kisebbé válnak. A kultivarak leggyakrabban fehér, rózsaszín vagy piros virágokkal büszkélkednek. A virágzatok a nemesített margitvirágoknál is rozettaszerűen elhelyezkedő levélcsomóból nőnek ki, körülbelül 5-20 cm hosszú szárakon. A margitvirágok virágai keskeny nyelv alakú szirmokból állnak. Mennyiségük attól függ, hogy teltvirágú vagy egyszerű virágzású fajtáról van-e szó.

A teltvirágú százszorszép alapkultivarja párnás növekedésű évelő, amelyet leggyakrabban csak kétévesként termesztenek. Júniustól júliusig vetik ágyba vagy vetőedénybe. Az ideális csírázási hőmérséklet körülbelül 18 °C. A megnőtt palánták végleges helyükre történő kiültetése augusztusban vagy szeptemberben történik. Az ültetéshez leggyakrabban körülbelül 20 x 20 cm-es távolságot használnak. Az ősszel kiültetett növények a következő tavasszal virágoznak – márciustól július elejéig. A margitvirágok problémamentesen több évig is elállnak a helyükön, azonban évről évre egyre kisebbek lesznek a virágok. Az egyik legismertebb százszorszép kultivar a „Super Enorma". Ez egy teltvirágú fajta, amely alkalmas ágyásokban, szegélyekben, valamint virágládákban és dísznövény tartályokban való termesztésre. Enyhén árnyékolt helyen is nevelhető, de közvetlen napfényen bőségesebben virágzik.

A dísz százszorszép termesztése

A dísz margitvirágok termesztése egyszerű. A sikeres termesztés alapja a napos helyre történő ültetés. Enyhe félárnyékban ugyan szintén növekednek, de kevesebbet virágoznak. A margitvirágok jól áteresztő kerti földben nőnek. A vízre és tápanyagokra vonatkozó igények nem túl nagyok, a százszorszépek beérik a szokásos öntözési adaggal. Az öntözés mindig az aktuális éghajlati viszonyok és a hely függvényében történik, ahol a százszorszépet ültették. Szárazság idején gyakrabban kell öntözni, különösen a tartályokban ültetett növények nagyon gyorsan kiszáradhatnak. A dísz százszorszépeket magról szaporítják, amelyet tavasszal vetnek, és ősszel ültetik ki ágyásba vagy virágládába. A margitvirágok márciustól szeptemberig virágoznak.

Ne becsülje le a vadvirágokat, egészségre hasznosak...

A vadvirágok vagyis százszorszépek (lat. Bellis perennis) évelő növények, amelyek akár 25 cm magasságot is elérhetnek. Ezt a méretet általában nem érik el, mert hamarabb találkoznak a fűnyíróval. A százszorszép levelei talajközeli rózsában csoportosulnak, alakjuk tojásdad. A levélrózsából finoman szőrös, levél nélküli szár nő ki, amely csak egyetlen virágot hordoz. A virágzat átmérője körülbelül 1 – 3 cm. A virágokat fehér vagy rózsaszín nyelvcsevirágok alkotják, amelyek a csúcson gyakran pirosak. A virág közepét sárga korong alkotja. A százszorszép termése kb. 1 mm nagyságú makkocska.

A százszorszép gyepekben, kertekben, réteken növekszik az alföldtől egészen a hegyvidékekig. A százszorszéppel egész Európában és Nyugat-Ázsiában találkozhatunk.

A százszorszép gyógyhatásai

A százszorszép egészségre hasznos a szaponinok, cseranyagok, keserűanyagok, ásványi anyagok, gyanták, szerves savak, flavonoidok és inulin tartalma miatt. A gyűjtött részek a virágok vagy a virágzó hajtások. A tavasszal gyűjtött virágok tartalmazzák a legtöbb hatóanyagot. A százszorszépet a köptetés elősegítésére használják, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatású. A százszorszép használata bevált húgyúti fertőzések és vesegyulladás esetén is. A százszorszépből készült fürdők ekcémák, pikkelysömör, zuzmók, kiütések és akne kezelésére használatosak. A százszorszépből készült főzet epehólyag-betegségek esetén is alkalmazható. Szemgyulladások esetén a százszorszépből készült borogatásokat alkalmaznak. Zúzódásokra összetört százszorszép levelekből készült borogatásokat használnak. A virágok belső és külső használatra egyaránt alkalmasak minden kockázat nélkül.

Honnan származik a százszorszép elnevezése

A százszorszép latin neve „Bellis" a latin „bellus" szóból származik, amely fordításban „szép" jelentésű. Az antik mondák szerint a százszorszéppé változott Belidis réti nimfa, amikor megpróbált elmenekülni Vermunus, az évszakok szabályos váltakozásának római istenének szerelmi csapdái elől.

A százszorszép a tisztasággal, az ártatlansággal és a hűséges szerelemmel van összefüggésben. Aphrodité és Vénusz istennőknek van szentelve. Az egyiptomi legenda szerint az első százszorszépek azokból a könnyekből nőttek ki, amelyeket Szűz Mária ejtett, amikor családja Egyiptomba menekült. A középkori festmények a százszorszépet a kisded Jézus tisztaságának és ártatlanságának szimbólumaként ábrázolták.

„Szeret, nem szeret"

A százszorszép, akárcsak a margaréta, arra szolgál, hogy kiderítsük, vajon viszonzott-e a szerelem vagy sem.