Korai Nantes 2 sárgarépa

Daucus carota - Nantes 2

Mindenki ismeri, mindenkinek ízlik, és a konyhában a leggyakrabban használt gyökérzöldségek közé tartozik. Igen, a sárgarépáról van szó. Dél-Ázsiából származik, a mai Afganisztán, Pakisztán és Irán területéről. A sárgarépa kétéves növény. Szárnyas levelei vannak. A virágszár akár 1,5 m magas is lehet, a virágzatot összetett ernyő és fehéres virágok alkotják.

A sárgarépát két alapvető fajra oszthatjuk -vadmurok (ez az eredeti, nem nemesített forma fehér gyökérrel) és kerti murok (ide tartozik valamennyi ma termesztett sárgarépafajta). A kerti murok gyökere erőteljesebb, színe lehet fehér, sárga, narancssárga, piros, lila és többszínű is (kívül más lehet, mint belül).

A vetés időpontja szerint a répát a következőkre különböztetjük meg - KAROTTA ( finomabb korai répa, rövidebb, és gömbölyűbb gyökerű), BABY KAROTTA (fiatal korai karotta, finom ízű és omlós szerkezetű) és KLASSZIKUS SÁRGARÉPA (késői típus, édeskés sima gyökere félhosszú alakú, hegyes véggel).

Ez azonban még nem minden. A kedvelt sárgarépát a gyökér alakja szerint is felosztjuk, amiért termesztjük. Például a Berlikum típusnak nagyobb hengeres gyökerei vannak tompa véggel. Az ilyen típusú répák közvetlen fogyasztásra, hosszú tárolásra, szárításra és további feldolgozásra is alkalmasak. A Flakee nagyon hosszú, elkeskenyedő gyökerekkel jellemezhető, széles és lapos véggel. Közvetlen fogyasztásra, hosszú tárolásra, szárításra és további feldolgozásra alkalmas. A Parisian kis, retek alakú gyökerekkel rendelkezik. A típus közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. A Nantes a klasszikus karotta, amellyel az üzletekben találkozunk. Végül a Chantenay típus rövidebb, inkább kúpos gyökerű répa. Közvetlen fogyasztásra, szárításra és más feldolgozásra is alkalmas.

A sárgarépa magas ásványianyag-tartalmú. Magas a kálium-, magnézium-, foszfor-, de a klórtartalma is. Számos nyomelemet is tartalmaz - bór, vanádium, vas, jód, kobalt, réz, mangán, cink. Köztudott, hogy a sárgarépa hatással van a látás minőségére! Az A-provitamin – béta-karotin forrása. Kevés C-vitamint vagy B-csoportú vitaminokat is tartalmaz.

A sárgarépa előnye az is, hogy a nagyon igénytelen zöldségek közé tartozik. Edényekben is nevelheti, például a teraszon!

Hogyan termesszünk sárgarépát

• Napos termőhelyet igényel. Az ágyásokat rendszeresen fellazítjuk és öntözzük. Semmiképp sem túlöntözzük, mert tönkretehetnénk az egész vetést. A sárgarépa a hűvöst kedvelő növények közé tartozik, 16 °C körüli hőmérsékleten fejlődik a legjobban. A gyökérfej zöldülését a növényekhez húzott földdel akadályozzuk meg.

• Ültetéshez a frissen trágyázott talaj nem megfelelő. A magokat az ágyásba vetjük, amikor elmúlnak a fagyok. A napi hőmérséklet átlagosan legalább 7 °C legyen (a sárgarépa ideális termesztése körülbelül 16 °C-os napi hőmérsékleten történik). 1-2 cm mélyre vetjük, körülbelül 15 cm távolságra. A kikelő növényeket körülbelül 5 cm távolságra kell ritkítani. A késői fajtákat ugyanígy vetjük a tavasz végétől a nyár elejéig.

• A sárgarépa alaposan megművelt, tápanyagban és nedvességben gazdag talajt igényel. A talaj legyen laza és termékeny. Az optimális pH semleges vagy enyhén lúgos. A talaj ne tartalmazzon göröngyöket és köveket.

• A talaj fellazítása előtt célszerű a vetés helyét jól érett komposzttal gazdagítani. Vetés előtt 70 g N-t, 30 g P-t és 150 g K-t dolgozunk a talajba. 3-5 leveles fázisban 20 g N-t juttatunk ki salétrom formájában. A vegetáció alatt alacsonyabb nitrogén- és magasabb káliumtartalmú NPK műtrágyával tápoldatozunk. Nem használunk istállótrágyát. A sárgarépa az ilyen trágyázásra repedezéssel reagál.

• A sárgarépa fekete rothadása a csírázó növényeken a gyökérnyak sötétedésében, elvékonyodásában és rothadásában, valamint a levelek kiszáradásában mutatkozik meg. A vegetáció során a gyökereken ez a betegség nem nagyon jelentkezik. A megtámadott gyökereken sötét, száraz, besüppedt foltok keletkeznek. A védekezést Dithane DG Neotec készítménnyel végezzük.

  A sárgarépa száraz levélfoltossága a vegetáció során jelentkezik, a növények között széllel és esővel terjed a megtámadott leveleken képződő konídiumokkal. A legidősebb leveleken egy-két milliméteres sárgásbarna foltok keletkeznek világosabb szegéllyel. A foltok fokozatosan megnőnek, összeolvadnak és sötétednek. Későbbi fázisban a levelek teljesen sötétek és elhalnak. A védekezést Ortiva készítménnyel végezzük.

  A sárgarépalégy fiatalabb növényeken jelentkezik. Ezek sárgulnak és elhalnak. A gyökér felszínén, főként a felső harmadában, kívülről is látszanak a légylárvák folyosószerű rágásnyomai. A sérült növények tároláskor rothadnak. Jelenleg védekezés nem lehetséges. Korábban Dursban 10 G készítménnyel végezték.

  A sárgarépa nedves rothadását a gyökérzöldség nem megfelelő, nedves környezetben való tárolása okozza. A répa pépes, bűzös masszává válik. Tárolás előtt a répát átvizsgáljuk, és megtisztítjuk a földmaradványoktól.

  A fonálférgek szívása miatt a sárgarépa gyökerei eltorzulnak, és túlzott mennyiségű oldalgyökeret hoznak. A bársonyvirág vetése erősen csökkentheti a fonálférgek előfordulását a talajban. Betartjuk a vetésforgót is.

  A lisztharmat a föld feletti részeken (levelek, levélnyelek, szárak, virágzatok és magok) fehéres, lisztes bevonatok formájában jelentkezik. Az ernyősvirágúak lisztharmata elleni védekezést Ortiva készítménnyel végezzük.

• A korai fajtákat az ültetés után a 8. héttől szüreteljük. A késői fajtáknak néha akár 11 hétre is szükségük van. A betakarítást kézzel, kihúzással végezzük, vagy óvatosan segíthetünk magunknak villával, hogy ne sértsük meg a növények gyökerét.