A legszebb dézsás növények

A növényeknek mindig van nemzetség- és fajnevük. A nemzetségnév többnyire az első helyen áll (összehasonlítható a családnevünkkel), a fajnév pedig a második helyen (összehasonlítható a keresztnevünkkel). Az egyes fajoknak azonban lehetnek többé-kevésbé ismert fajtáik is, amelyek az egyes fajokat még érdekesebbé teszik. Mint a többi dísznövényt, a dézsás növényeket sem nemesítették annyira, mert többnyire vadon növő fajokról van szó, amelyeket mesterségesen javítottak. Léteznek hibridek is, amelyeket többnyire különböző fajok keresztezésével nyernek. Jelölésük a fajnév előtt álló kereszt.

Jázmin (Jasminum humile)

Ez a gyönyörű, élénk sárga virág Kínából származik, júniusban virágzik, és a virágok a fiatal hajtásokon képződnek. Szinte az összes jázmin kúszó, és támasztékot igényel, létezik azonban örökzöld jázmin, amely kis cserje formájában nő, és télálló. A jázmin illatos virágai kb. 10-esével csokrokban nőnek, és erősen illatoznak. Ez a virág nem igényes a hőmérsékletre, nyáron azonban fényt, nem hőséget igényel. A lombhullás télen megkönnyíti az áttelelést. Az áttelelés előtti visszametszés csökkenti a helyigényt. A jázminban az a jó, hogy rajta gyakorlatilag nem fordulnak elő kártevők és betegségek.

Maszlag (Datura)

A maszlag Dél-Amerikából származik, lombos növény, amelynek akár 20 cm hosszú levelei vannak. A maszlagfajok közül sok csodálatosan illatozik, többnyire csak este. A virágok többnyire fehérek vagy rózsaszínek, pirosak és sárgák, júliustól őszig virágzik. A maszlag napos és széltől védett helyet igényel, mert a szél a finom leveleket helyrehozhatatlanul megsértheti. Minél többet nő a maszlag, annál több virágot hoz.

Új-zélandi len (Phormium tenax)

Az új-zélandi len a legfontosabb hasznosított növény Új-Zélandról. Szíj alakú levelei akár 100 cm hosszúak és akár 7 cm szélesek. A levelek szövete erős, és nehezen szakítható. Az új-zélandi len elsősorban leveleinek színkombinációi miatt szép. Ellenáll a fénynek, árnyéknak, hőségnek, szárazságnak és a pornak. Mivel igen alkalmazkodó növény, mindenütt jól nő. Kezdetben érdemes jól trágyázni, később már keveset igényel.

Gránátalma (Punica granatum)

Ez a már évezredek óta nevelt növényke állítólag Ádám és Éva bibliai almája is lehetett. Dézsás nevelésben törpébb formákat használnak. Eredetileg a Földközi-tenger keleti részéről származik, és a törpe fajták levelei ülők, sötétzöldek, és gyengén fénylenek. A virág élénk skarlátvörös, porcelánszerű csészékkel és kis szirmokkal. A termések 2–4 cm nagyok, élénkvörösek, és nyár végén és ősszel érnek. A gránátalmafának fontos a meleg környezet, ezért a legjobb falhoz ültetni.

Agávé (Agave americana)

Ez a mexikói, tipikusan dekoratív levélnövény az agávék legismertebb faja. Alapszíne zöldeskék, de ismertek sárga csíkos változatok is az oldalán vagy középen. A levelek csúcsát éles tüske alkotja, a szélükön pedig hajlott éles horgok találhatók. Az agávé nem tűri a fagyot, és olyan helyet kedvel, ahol sok a nap, száraz és meleg van. Az agávét keveset trágyázzuk és öntözzük, különben nagy, puha, lekonyuló levelek képződnek.

Ez is érdekelheti: Cédrus