Röviden: A gyökérfonálférgek 1 mm-nél kisebb, áttetsző talajlakó férgek, ellenük nincs hatékony vegyszeres szer. Felismeri őket a sárgarépa szőrös gyökeréről, a gyökereken lévő cisztákról vagy a fejet nem képző salátáról. Visszaszoríthatja őket a vetésforgóval 3–4 év után, zöldtrágyázással (repce, mustár), valamint bársonyvirág és körömvirág ültetésével.
| A fonálférgek mérete | kisebb mint 1 mm, szemmel nehezen látható |
|---|---|
| Vegyszeres védekezés | nincs hatékony vegyszeres szer |
| Vetésforgó | ugyanazt a zöldségfajt ugyanarra a helyre 3–4 év után |
| Felosztás előfordulás szerint | gyökér-, levél-, szárfonálférgek |
| A gyökérfonálférgek | gubacsképző, cisztaképző, szabadon élő |
| Elriasztó növények | bársonyvirág (kisvirágú fajok), körömvirág |
Kártevők – gyökérfonálférgek
A gyökérfonálférgek szabadon élő, áttetsző talajlakó férgek a fonálférgek törzséből (lat. Nematoda). Ezek a férgek 1 mm-nél kisebbek, ezért puszta szemmel csak nehezen láthatók. A fonálférgek ellen nincs hatékony vegyszeres szer. A tapasztalatok szerint ezek a kártevők olyan talajokban jelennek meg, amelyeket az azonos fajú növények egyoldalúan kimerítettek. A kutatások szerint ezek az élőlények teljes genom hordozói, és túlélték az űrrepülőgép lezuhanását.
A fonálférgek előfordulás szerint a következők:
- gyökér-
- levél-
- szár-
A gyökérfonálférgek tovább oszlanak:
- gubacsképző fonálférgek – ezek lassítják az egész növény növekedését, mert a növények gyökerein szívnak, és ezzel hólyagszerű megvastagodásokat hoznak létre
- cisztaképző fonálférgek – ezek a petéiket a növények gyökerére rakják gombostűfej méretű cisztákba. A peték a növények gyökerében akár több évig is megmaradnak. A kikelt lárvák behatolnak a növényekbe
- szabadon élő fonálférgek – ezek főleg homokos és lyukacsos talajokban fordulnak elő. A növények gócszerűen satnyulnak, mert a megtámadott gyökerek megbarnulnak és elhalnak.
Hogyan gondozzuk az ágyásokat egész évben?
Ősszel – rossz termést szüretel az ágyásból? A zöldségek gyökerén lévő ciszták jelzik a kártevő – a fonálféreg jelenlétét. Korán ősszel vessen fonálféreg-elriasztó növényeket – bársonyvirágot és körömvirágot, ehhez adjon zöldtrágya-vetést – például repcét. Mindezeket a növényeket hagyja tavaszig.
Ha nem szeretne zöldtrágyát és bársonyvirágot vetni, ősszel alaposan ássa fel és lazítsa fel a talajt, és dolgozzon bele komposztot és meszet.
Tavasszal pedig alaposan ássa fel az ágyást. Dolgozza bele a zöldtrágyát vagy a komposztot. A talajt lazítsa fel. Adjon hozzá meszet, vagy magnéziumos meszet vagy kőzetlisztet. A talaj savasságát szabályozni kell. Erős fonálféreg-előfordulás esetén vessen újra zöldtrágyát, bársonyvirágot és ezt vesse a zöldségek közé is, amelyeket termeszteni szándékozik.
Nyáron – ellenőrizze a megtámadott növényeket. Távolítsa el a sérülteket, azoknak pedig, amelyek ellenállnak, adjon folyékony tápanyagot, hogy megerősödjenek.
Zöldtrágya – vessen mustármagot vagy lóbabot.
TIPP: Vessen zöld trágyát! Vessen a fonálférgeket elriasztó növényeket! Váltogassa a növényeket az ágyásban. Meszezzen! Válasszon ellenálló, rezisztens és egészséges fajtákat.
A fonálférgeket elriasztó növények
Ha ökológiai módon él, zöld trágyát vet, és a fonálférgeket még ártalmatlanná is tenné, próbáljon fonálférgeket elriasztó növényeket ültetni. Elsősorban ezekről van szó:
- bársonyvirág (lat. Tagetes) – főleg a kisvirágú fajok alkalmasak. Erős illatukkal elpusztítják a fonálférgeket
- körömvirág (lat. Calendula officinalis) – a gyökerek által kiválasztott anyagok elriasztják a fonálférgeket, ráadásul élénkítik a talaj életét
Ezeket a virágokat nyugodtan ültesse közvetlenül a zöldségek mellé az ágyásokba. Hogy a vetés nem lesz olyan, mintha szabályosan ültettek volna, és az ágyások nem felelnek meg a túlzottan pontos és esztétikus „normáknak”. Bírja ki egy évig, nyugodtan legyen a karalábé a körömvirág mellett, és szabaduljon meg a fonálférgektől – a kártevőktől minél előbb.
Hogyan küzdjünk tovább a fonálférgek ellen?
Vessen vegyes kultúrákat – azaz vessen különféle zöldségeket, ne mindig ugyanazokat a fajokat ismételten az ágyásban. Ha nem váltogatja a növényeket, a talaj egyoldalúan kimerül, és felhalmozódnak benne ugyanazok a hulladékanyagok.
Váltsa a növényeket! – ugyanazokat a zöldségfajokat ugyanazokon a helyeken 3–4 év után vesse.
Vessen zöldtrágyát – repcét, sárga mustárt, mustár és repce keverékét vagy más növényeket, amelyek a fonálférgek pusztulását okozzák.
Egyes növények a szervezetükben az anyagcsere során keletkező, elriasztó anyagokkal hajtják el a fonálférgeket. A repce és a mustár annyira legyengíti a fonálférgeket, hogy már nem tudnak szaporodni. Így lassan kihalnak.
Minden fajta, amely segít a fonálférgek elleni küzdelemben, kiváló hatással van a talajra – képesek helyreállítani a kimerült talajt, és visszaadni a morzsalékosságát és tápanyagait.
Burgonya – a fonálférgek elleni küzdelem tulajdonságaival rendelkeznek egyes új burgonyafajták. A nem ellenálló fajták gyakran cisztaképző fonálférgek áldozatává válnak. A növények a gyökereken lévő ciszták miatti duzzanatok következtében elhalnak.
Paradicsom – a paradicsomon szár- és levélfonálférgek fordulnak elő. Válasszon ellenálló fajtákat.
Sárgarépa, zeller – a sárgarépát a fonálférgek minden faja megtámadja, ezt arról ismeri fel, hogy a sárgarépa rövid, hosszú gyökerekkel – cisztás szőrökkel. A zellert a gubacsképző és szabadon mozgó fonálférgek támadják a gyökereken és a gumókon. A föld feletti részeken a levél- és szárfonálférgek is megtámadják.
Keresztesvirágúak – a cisztaképző fonálférgek támadják meg őket. Ezt arról ismeri fel, hogy a növényeknek szőrös, megcsavarodott, ciszták borította gyökereik vannak
Saláta – a fonálférgek általi megtámadás után a saláta nem képez fejet
Borsó és bab – a fonálférgek általi megtámadás után a borsó nem nő tovább, sárgul és hervad. A babot a szárfonálférgek támadják meg
Fokhagyma és hagyma – a legtöbb és legnagyobb kárt okozzák a szárfonálférgek
Van tapasztalata a fonálférgek eltávolításával? Ossza meg tanácsait barátaival a Facebookon!
Szerző: Hana Michalíková
Ez is érdekelheti: Kerti naptár – augusztus