Gyümölcsfák metszése: tippek almához, körtéhez

A gyümölcsfák nem hiányozhatnak egyetlen kertből sem. A gyümölcsön kívül árnyékot is nyújtanak, és virágzáskor gyönyörűen néznek ki. Hogy rendszeres és bőséges termést érjünk el, gondoskodnunk kell róluk - öntözni, trágyázni, metszeni, és szükség esetén gyógyítani is kell őket. Gondoskodásunkért egészséges növekedéssel, virágzással és terméssel jutalmaznak bennünket.

A kezdő kertészek gyakran félnek a metszéstől. Azonban ez nem olyan nehéz, mint azt sokan gondolják, jó útmutatóval mindenki el tudja sajátítani! A fák ráadásul nagy vitalitással és regenerációs képességgel rendelkeznek, ezért megbocsátják az esetleges hibákat is.

Az eszközök az alapok

A fák metszéséhez mindig éles, tiszta eszközöket használjunk. Kisebb ágakhoz elegendő egy kis kerti olló, vastagabb ágakhoz kerti fűrészt vagy nagy, áttételes ollót használjunk. Ha az ágak nem érhetők el, teleszkópos ollót vagy fűrészt használhatunk.

Az ág levágása után a sebet kezelni kell. A simításhoz használhatunk kést, a seb lezárásához oltóviaszt vagy balzsamot. Alkalmazásával elősegítjük a seb gyógyulását és megakadályozzuk a fertőzések és paraziták behatolását.

Az eszközöket használat után mindig tisztítsuk meg és fertőtlenítsük, hiszen fennáll a betegségek továbbterjedésének veszélye a további metszendő fákra. Különösen a vírusos kórokozók és baktériumok terjednek gyakran ezen a módon.

Ha több fát tervez metszeni, javasoljuk az eszközök fertőtlenítését minden egyes fa kezelése után. Még ha a növény nem is tűnik fertőzöttnek, a betegség lappanghat benne és várakozhat a lehetőségre.

Metszési típusok

Ültetéskori metszés

A fiatal fák számára létfontosságú, hogy mielőbb kiépítsék gyökérrendszerüket és a korona alapját. Ezért ültetéskor a gyökerekbe minimálisan avatkozunk be - csak az elszáradt gyökereket távolítjuk el és a túl hosszú gyökereket rövidítjük meg, amelyeknél ezzel elősegítjük a kívánatos elágazást és a gyökérszőrzet kialakulását. Az ágakat is meghagyjuk, csak a kiszáradt és túl vékony, túlságosan sűrű hajtásokat távolítjuk el, a sérülteket csak megrövidítjük.

Nevelő metszés

A nevelő metszést az ültetés után a második évben végezzük. A nevelő metszés célja, hogy a fa koronájának megadjuk a kívánt termesztési formát, amely fajtól függően eltérő lehet.

A nevelő metszésnél megrövidítjük a fő és mellékhajtásokat, csak a keresztező ágakat távolítjuk el. A csúcshajtásnak 10-15 cm-rel meg kell haladnia a többit.

A nevelő metszést több éven keresztül végezzük egymás után (kb. 3-5 évig), amíg a korona el nem éri a kívánt formát.

Fenntartó metszés

Ezt a metszést évente végezzük el a nevelő metszés befejezése után. Feladata a korona megvilágítása és a termőképesség szabályozása. Eltávolítjuk a gyenge és felesleges hajtásokat, megtörténik a termőfa megújítása, szabályozzuk a virágzó rügyek mennyiségét. Ha ugyanis túl sok rügy marad, a fa legyengül, a gyümölcsök kisebbek és kevésbé ízletesek lesznek, és a következő évben a virágok és gyümölcsök kötődése jelentősen elnyomódik - az úgynevezett váltakozó termőképesség.

Fiatalító metszés

Elhanyagolt és idős fáknál végezzük. Mély, sőt nagyon mély metszésről van szó - ilyenkor öt-húsz éves fába vágunk. A cél a fa életerejének és termőképességének visszaadása, ugyanakkor élettartama körülbelül öt évvel meghosszabbodik. Tekintettel a metszés utáni nagy legyengülésre, nem alkalmas gyenge és túl idős fák esetében, ilyenkor nagy az elpusztulás vagy kórokozó általi fertőzés veszélye. Egészséges fánál is az életerő helyreállítása körülbelül két-négy évig tart.

A fiatalító metszésnél minden ágat jelentősen megrövidítünk, felével vagy akár többel, a korona egy részét teljesen eltávolítjuk. Minden hajtást, amely a koronát túlsűríti, beárnyékol vagy keresztez, el kell távolítani.

Mindig a rügy felett egy kicsit ferdén, 30-45 fokos szögben vágjunk, hogy ne sértsük meg a rügyet.

Almafák és körtéfák

A magvazárók nálunk a leggyakrabban termesztett gyümölcsfák közé tartoznak. Számos kultivár létezik, amelyek gazdag termést biztosítanak különböző körülmények és tengerszint feletti magasságok mellett.

A fák viszonylag igénytelenek és ellenállóak a betegségekkel szemben. Ennek ellenére évenkénti ritkítást igényelnek, hogy a gyümölcsök nagyok és ízletesek legyenek.

A magvazárókat a vegetációs nyugalom idején ritkítjuk, február és a márciusi rügyezés kezdete közötti időszakban. Ha tavasszal ültetjük a fát, az első metszést rögtön elvégezzük, ha ősszel, akkor a hajtások átmetszésével a tél végéig várunk.

Az ültetés utáni első metszésnél kiválasztjuk a jövőbeli korona alapját - a terminális (fő) hajtást négy oldalsó hajtással, amelyek a vázágak alapját képezik (a terminális hajtástól kifelé kell irányulniuk). A többi hajtást eltávolítjuk, a meghagyottakat körülbelül 4-6 rügyre lerövidítjük úgy, hogy az oldalsó ágak egy szintben végződjenek, és a terminális hajtás körülbelül 10-15 cm-rel magasabban legyen.

A következő években nevelő metszést végzünk, hogy kialakítsuk a koronát. A cél az erős főágak kialakítása, amelyekből mindegyikből három mellékágnak kellene kinőnie. Minden metszésnél eltávolítjuk az összes, a korona belseje felé növő hajtást.

A nevelő metszésnél az éves növedéket körülbelül felére rövidítjük, ha erősebbek, elég őket a hossz egyharmadára lerövidíteni.

A következő években, a fenntartó metszésnél, az összes 30 cm-nél hosszabb oldalágat negyedével megrövidítjük, ugyanakkor ismét eltávolítjuk a túl sűrűn vagy befelé növő hajtásokat. A körtéknél évente eltávolítjuk az oldalhajtásokat, az ún. farkashajtásokat is, amelyek a fa fagykárának következményei. A magvastermésűek, különösen a körte, jól tűri az erős fiatalító metszést is.

Őszibarack

Az őszibarackfák sikeres növekedéséhez és terméshozamához sok fényre van szükségük, ezért koronájukat kissé másként formázzuk, mint a legtöbb fánál.

A szokásos forma a kehely alakú korona, tehát fő (terminális) hajtás nélküli termesztés. Ez biztosítja a jó megvilágítást és a levelek, valamint gyümölcsök gyors megszáradását.

Az őszibarackot törpeként is termeszthetjük. Az ilyen fácskák könnyebben kezelhetők, kevesebb helyet igényelnek, és könnyen szüretelhető róluk a gyümölcs. Másrészt rövidebb élettartamúak lehetnek.

Az őszibarack metszésének megfelelő időpontja a rügyfakadás kezdetétől a virágzás végéig tart.

Ültetéskor az egyéves hajtásokat erősen megrövidítjük, a következő metszést már a következő évben végezzük. A főhajtást eltávolítjuk és csak 3-4 legerősebb oldalhajtást hagyunk meg. A következő években folytatjuk a kehely alakú korona formázását és egyidejűleg mély fenntartó metszést végzünk, amely biztosítja a fák gazdag terméshozamát az egyéves hajtásokon. Ezeket a hajtásokat folyamatosan csipkedjük, hogy a gyümölcsök erősebb ágakon képződjenek.

Sárgabarack

A sárgabarack metszéséhez a vegetációs időszakban fogunk hozzá, különben a növény fagykárának veszélye fenyeget. A tavaszi metszést a fák virágzásának kezdetén végezzük, vagy közvetlenül a virágzás után (ezt a lehetőséget a méhek miatt választják).

Akárcsak az őszibaracknál, a sárgabaracknál is termeszthetünk kehely alakú koronát. Ez azonban nem kötelező, a sárgabarack jól nő klasszikus koronával, központi hajtással is. Szintén termeszthetjük törpeként, akárcsak az őszibarackot.

Kehely alakú korona termesztésekor ugyanúgy járunk el, mint az őszibaracknál, szabad korona termesztésekor, mint a magvastermésűeknél. A vegetáció során célszerű az egyéves hajtásokat is csipegetni, különben a gyümölcsök hosszú, vékony hajtások végén képződnek, amelyek meghajolhatnak és eltörhetnek.

A sárgabaracknál inkább kerüljük a mélyebb fiatalító metszéseket.

Vásároljon most nálunk minőségi metszőszerszámokat verhetetlen árakon!