Gyűszűvirág – káprázatos, mérgező dísznövény

Gyűszűvirág – káprázatos, mérgező dísznövény – bíborrózsaszín virágok áradata. Akár 5 cm hosszú csészék. Mesebeli kert. Ilyenek a gyűszűvirágok. Köves terepre és erdő melletti kertbe is alkalmasak. Olvasson tovább...

Röviden: A gyűszűvirág (Digitalis) minden részében mérgező, a szívműködésre ható glikozidokat és szteroid aglikonokat tartalmaz. Elfogyasztása után hívja a 112-t. Dísz-évelőként fajtól függően 40–180 cm magasra nő, a virágzat akár 40 cm hosszú. A magok fényen csíráznak, ezért vetéskor ne takarja be őket.

A növény magassága	Nagyvirágú gyűszűvirág 40–120 cm, piros gyűszűvirág 60–150 cm, a Suttons Apricot fajta akár 1,8 m
Virágzat	Akár 40 cm hosszú, az egyes virágcsészék akár 5 cm-esek
Virágzási idő	Nagyvirágú május–június, piros június–augusztus
Fagytűrés	Nagyvirágú akár -35 °C, Suttons Apricot akár -23 °C
Vetés és ültetés	Tavaszi vetés áprilistól júniusig üvegházba, a magokat nem takarjuk be, ültetés az ágyásba ősszel
Mérgezőség	A növény minden része mérgező, elfogyasztása esetén hívja a 112-t

Gyűszűvirág – káprázatos, mérgező dísznövény

A gyűszűvirág (lat. Digitalis) – a kétszikű növények közé tartozik az útifűfélék családjából (lat. Plantaginaceae). A gyűszűvirág Európában, Ázsiában és Afrikában elterjedt. Az első említések a termesztéséről a 16. századból származnak. Mintegy 35 faja fordul elő. A gyűszűvirág kétéves vagy többéves növény csőszerű virágokkal.

Gyűszűvirág – bíborrózsaszín, fehér vagy sárga virágok áradata – attól függően, melyik fajt választja a kertjébe. A virágzat akár 40 cm hosszú. Akár 5 cm hosszú virágcsészék. A kertje mesébe illően széppé változik.

A nagyvirágú gyűszűvirág (lat. Digitalis grandiflora) – erősen mérgező növény. 40–120 cm magas, évelő lágyszárú. A növény szára enyhén szögletes, el nem ágazó. A nagyvirágú gyűszűvirág májustól júniusig virágzik. A virágok egyoldalú fürtben nőnek. A virágok halványsárgák, belül barnán pettyezettek. A szabadban a gyűszűvirág napos réteken és az erdő szélén köves lejtőkön nő. Előszeretettel termesztik dísznövényként. Biztosítson neki elegendő humuszos talajt. A nagyvirágú gyűszűvirág akár -35 °C-ot is elvisel.

A gyűszűvirág magját előneveléskor ne takarja be földdel. Fényen csírázik!

Piros gyűszűvirág Suttons Aprikot (lat. Digitalis purpurea Suttons Aprikot) – ennek a gyűszűvirágnak a virágai lazacrózsaszínűek. Akár 1,8 m magasra nő. Áttelelés közben akár -23 °C-ot is elvisel.

Piros gyűszűvirág (lat. Digitalis purpurea) – kétéves vagy többéves mérgező növény, amely 60–150 cm magasra nő. Vadon egész Európában terem. A szára szürkén szőrös, akár sötétpiros, sekélyen barázdált. A piros gyűszűvirág júniustól augusztusig virágzik. A virágok a szárból hosszú, egyoldalú fürtben nőnek. Lefelé hajlanak, csőszerűen harang alakúak. A virágok liláskák, vörös és lila, fehéren szegélyezett foltokkal. Ezek a virág belsejében is megtalálhatók. A virágok különböző bíbortól fehérig terjedő változatokban fordulhatnak elő. A piros gyűszűvirág termése magokkal teli toktermés. A nedves és enyhén savanyú talajt kedveli. Megfelel neki a köves terep. A talaj legyen tápanyagban gazdag. A szabadban köves hegyi irtásokon nő, gyakran az erdő szélén.

A gyűszűvirág termesztése

Hogyan termesszük a gyűszűvirágot? A megvásárolt magokat terítse el az előkészített szubsztráton a vetőtálban. A szubsztrát legyen megnedvesített, lehetőleg szórófejes permetezővel. A magokat az elsimított felületre szórjuk, és nem takarjuk be. A gyűszűvirág magjai fényen csíráznak! Ha a tavaszi vetés mellett döntünk, akkor a gyűszűvirág magjait áprilistól júniusig vetjük üvegházba. A növényt ősszel ültetjük ágyásba.

A gyűszűvirágnak szánt ágyást tavasszal jól ássa fel, és dolgozzon bele bőséges adag érett komposztot vagy istállótrágyát. Ha a komposztot túl sokat meszezték, ne használja. A gyűszűvirág nem díszlik meszes talajban.

Rendszeres és bőséges öntözést javasolunk. A gyűszűvirág puha levelekből álló rozettából nő ki. Ezek rendszeres öntözés mellett gyönyörűen zöldek.

A gyűszűvirág gazdag virágzatának gondozása megköveteli:

az elvirágzott gyűszűvirág-virágokat fokozatosan eltávolítjuk
az elvirágzott virágzatokat visszavágjuk

A gyűszűvirág vágott virágnak is alkalmas. Jól mutat magas vázákban a folyosón vagy az előtérben. Használhatjuk szárazvirág-kötészetben. Teljes virágzásban levágjuk, és száraz, szellős helyiségben virágjával lefelé felakasztjuk. Szárítható fedett szín alatt is.

Ősszel eltávolítjuk a növény szárait. Rosszul tűri a fagyokat. Ha hó nélküli fagyok várhatók, takarja be a gyűszűvirágokat fenyőgallyal, szalmával vagy mulccsal.

A gyűszűvirág évelőágyásba való. Vidéki stílusban kialakított kertekbe. Erdő melletti parasztházakhoz és nyaralókhoz. Nagyszerűen néz ki! Ha kicsi, mindenbe belenyúló gyerekei vannak, fontolja meg a vetésének átmeneti elhagyását.

Gyűszűvirág-mérgezés

A növény minden része mérgező. Glikozidokat és szteroid aglikonokat tartalmaz. Ezek az anyagok befolyásolják a szívműködést. A gyűszűvirág bármely, akár kis részének elfogyasztása után azonnal hívja a mentőket a 112-es számon. A mérgezés gyorsan jelentkezik. Hányással, szájnyálkahártya-gyulladással és rosszullétekkel. Nagyobb mennyiség elfogyasztásakor látászavarok és szívritmuszavarok lépnek fel, majd halál következik be. Elsősegély – Mérgezés gyanúja esetén ne idézzen elő hányást, és azonnal hívja a mentőket vagy forduljon a toxikológiai tájékoztató szolgálathoz. Az aktív szenet adott esetben az orvos adja be. Ne használjon semmilyen gyűszűvirágból készült szert, ha azt amatőr módon állították elő!

Felkeltette érdeklődését a cikk? Ossza meg barátaival a Facebookon!

Szerző: Hana Michalíková

Érdekelheti Önt is: Orsej