Pelargónia az ablakpárkányok dísze

Az angol muskátlik, amelyeket királyi muskátliként is ismerünk, virágjukban különböznek az előző két csoporttól.

A virágok a klasszikus felálló muskátlikhoz képest sokkal nagyobbak és színükben feltűnőbbek. Jellemző rájuk a virág belsejében lévő markáns sötét folt.

Az angol muskátlik kissé érzékenyebbek és némi tapasztalatot igényelnek a muskátli termesztésben. Viszonylag lassan növekednek, ezért a növények megújítása dugványokkal csak több év után történik.

Illatos muskátlik

Illatukkal varázsolják el a termesztőket az illatos muskátlik csoportjának növényei. Leggyakrabban ezek a muskátlik citrom illatúak. A termesztésük igényesebb, de némi tapasztalattal gyönyörű illatos muskátlikat lehet nevelni.

Az illatos muskátlikat beltérben termesztik, télre hűvösebb helyet kell biztosítani számukra, ahol megpihenhetnek.

Muskátlik termesztése

A leggyakrabban termesztett muskátlifaj az öves muskátli (lat. Pelargonium zonale). Népszerűek a csüngő muskátlik (Pelargonium peltatum), amelyek sikeresen termeszthetők beltérben is.

Mindkét muskátlifaj évelő, ezért több éven át termeszthetők. Az olcsó muskátli palánták tömeges gyártása a szupermarketekben megkönnyíti a termesztők dolgát ezen növények gondozásában.

Nem kell a teleltetéssel foglalkozniuk, és pár forintért minden évben vásárolhatnak új palántákat.

A muskátliknak buja növekedéshez kellően világos helyre van szükségük, még a közvetlen napfény sem árt nekik. A növekvő napsugarakkal együtt megnövelt mennyiségű vizet is kell biztosítani.

Forró napokon szinte naponta kell öntözni a muskátlikat. Ideálisak az önöntöző balkonládák, amelyek ráadásul enyhén növelik a páratartalmat a növények környezetében.

Jó hír, hogy a muskátlik még több napos öntözés kihagyása után is képesek regenerálódni. A növények túlélik a szubsztrát kiszáradását, de ez károsíthatja a növényeket és visszavetítheti a virágzást.

A buja növekedést és gazdag virágzást rendszeres tápanyagutánpótlással kell támogatni, speciális muskátli trágyákkal. A saját termelésű természetes trágyák hívei komposzt főzetet vagy erősen hígított tyúktrágyalevet használnak.

A minőségi szubsztrát és a kellő mennyiségű tápanyag a teljes szezonban biztosítja az igazán gazdag virágzást a buja muskátli növényeken.

Muskátli télen

Ha a muskátli teleltetése mellett dönt, biztosítania kell számukra a hűvösebb környezetet, hogy a növények pihenhetnek a megterhelő szezon után. A muskátli teleltetési helyének a lehető legvilágosabbnak kell lennie.

A téli időszakban a muskátlit nem trágyázzuk, és az öntözést minimálisra csökkentjük. A pihenő muskátli jobban elviseli a szárazságot, mint a túlöntözést.

Tavasszal le kell vágni a megnyúlt hajtásokat, el kell távolítani az elhalt hajtásokat és leveleket. Tél után megrövidítjük a túlnőtt hajtásokat, amelyekből körülbelül 10 cm hosszú dugványokat nyerhetünk.

A teleltetett muskátli növényeket tavasszal átültetjük friss szubsztrátba. A növekvő fénymennyiséggel a muskátli növények lassan felélednek. Ebben az időszakban fokozatosan növeljük az öntözést és elvégezzük az első trágyázást.

A muskátlik érzékenyek a fagyra, ezért csak akkor helyezze ki őket a szabadba, amikor már nem fenyeget a fagy veszélye.

Muskátli termesztése magból

Magból manapság már nagyon ritkán termesztenek muskátlit. A kifejlett palánták könnyű elérhetősége nem kedvez a magvetésnek. A magból való termesztés hosszadalmas folyamat, de kevésbé elterjedt muskátli fajok termesztése esetén minden bizonnyal megéri ezt a rögös utat bejárni.

A magokat az év fordulóján vesse el gőzölt vetőközegbe. A vetőedényt helyezze világos helyre, lehetőleg ablakpárkányra vagy fénycső alá.

A szubsztrátot folyamatosan tartsa nedvesen. A vetőedényben a hőmérséklet ne ingadozzon túl sokat. A magok körülbelül 2-3 hét elteltével kelnek ki a vetés után.

Az első palántaátültetést akkor végezzük, amikor a növényke kialakítja az első pár valódi levelét. Az átültetett palántákat hagyjuk jól gyökerezni, majd újra átültetjük nagyobb cserepekbe.

Az utolsó átültetés néhány héttel később következik, amikor a növények készek a virágládákba való kiültetésre.

Betegségek és kártevők a muskátlin

A muskátli sem kerülheti el a betegségeket és kártevőket. Különösen fontos a megelőzés, amikor is rendszeresen ellenőrizni kell a növényeket, hogy nem támadta-e meg őket valamilyen betegség vagy kártevő.

A kártevők közül a muskátlit leggyakrabban levéltetvek, fehérlégyek és takácsatkák támadják meg. A megtámadott növényeket mielőbb kezelni kell, hogy a kártevők ne terjedjenek tovább. A túlöntözés gombás betegségek kialakulásához vezethet.

A muskátlikon károkat okozhat a virágládák túlmelegedése is forró nyári napokon. Megelőző intézkedés a virágláda árnyékolása például egy lappal.

Sok örömet kíván a muskátli termesztéséhez LenkaZ