Szegfű - édes illatú virág

Röviden: A szegfű napos helyet és semleges vagy gyengén lúgos, meszes talajt kedvel, nedvességre és tápanyagra nem igényes. Az egynyári kínai szegfűt (15-40 cm) februárban vagy márciusban vetjük, a palántákat májusban ültetjük ki. Szaporítása maggal, dugvánnyal vagy tőosztással megy, a dugványon 3-4 levélpárt hagyunk.

A szegfűfélék termesztésének nagyon hosszú hagyománya van. Az ókori Görögországban az istenek által az embereknek adományozott virágnak tartották (innen ered latin neve, a Dianthus - Dios = isten). A középkorban Szűz Mária, a szerelem és a házasság szimbólumává vált.

A szegfűk között találunk egynyári fajtákat, amelyek nem élik túl a telet, olyan fajokat, amelyek csak a második évben virágoznak, valamint olyan fajtákat is, amelyek sok éven át díszítik kertjét.

Termeszthet alacsony szegfűket, amelyek sűrű bokrokat képeznek több száz egyedi virággal, vagy magasakat egy nagy vagy több kisebb virággal. A leggyakoribbak a gyengéd rózsaszín vagy élénk lila szegfűk, de találhatunk fehér, sárga, sőt újabban zöld fajtákat is. Mindenki biztosan talál egyet, amely megfelel neki.

A szegfűk fajtái

Egynyáriak

Egynyári szegfű a kínai szegfű (Dianthus chinensis). 15-től 40 centiméterig különböző magasságban találhatók. Nagyon népszerű szegfűfaj. A legkülönbözőbb színekben létezik, választhatunk telt, féltelt és egyszerű virágú változatok közül. A virágok általában egyenként nőnek az egyes szárakon.

Kétnyáriak

A kétnyári szegfűk közé tartozik az ismert törökszegfű (Dianthus barbatus). Ez egy körülbelül 40 cm magas növény, csúcsán rengeteg apró virággal. Kínai szegfűnek is nevezik. A második évben májusban virágzik fehér, rózsaszín, vörös vagy lila virágok özönével, júliusig virágzik.

Évelők

A termesztett szegfűfajok többsége az évelők közé tartozik. Ide sorolhatjuk az üvegházi, úgynevezett amerikai szegfűket, amelyeket vágott virágként vásárolhatunk. 0,5 m magasságot érnek el, és egyetlen telt virágot hoznak különböző színekben. Hazai körülményeink között csak üvegházban termeszthetők.

Az amerikai szegfűkhöz hasonló a Csehországban nemesített klatovský szegfű, amelyet nyugodtan termeszthetünk a kertben is.

A többéves szegfűk közé tartoznak a sziklakertekben termesztett fajok is. Ezeknek jellemzően ezüstös leveleik vannak, és sűrű párnákat képeznek. Sziklakerti szegfűként termesztjük a szürke szegfűt (Dianthus caesius), a Dianthus alpinus júniustól augusztusig virágzik, a Dianthus allwoodii júniustól szeptemberig bírja a virágzást, a Dianthus deltoides, a Dianthus plumarius - tollas szegfű, amelyet gyakran termesztenek igazán erős illatáért, a Dianthus arenarius (homoki szegfű) egyike a fehéren virágzó szegfűknek.

A szegfűk termesztése

A szegfűkhöz napos helyet válasszunk. A talaj legyen semleges vagy gyengén lúgos, elegendő mésztartalommal. Nem túl igényesek nedvességre és tápanyagokra, de az alkalmi trágyázás és öntözés támogatja a virágok bőséges képződését.

A nagyvirágú fajtáknál érdemes a virágszárakhoz támasztékot rögzíteni, hogy a virágok súlya alatt ne törjenek le vagy dőljenek el.

Az egynyári fajokat februárban vagy márciusban vetjük el és szobahőmérsékleten neveljük májusig, amikor a palántákat kiültethetjük a szabadba.

A szegfűket magokkal, dugványokkal vagy tőosztással szaporítjuk. A dugványokat az oldalhajtásokból vesszük, közvetlenül a bükkőny alatt vágjuk le. A dugványon 3-4 levélpárt hagyunk meg. Homokos szubsztrátban, magas páratartalom mellett gyökereztetjük.

A különféle szegfűfajták magvait már most megvásárolhatja webáruházunkban!

Írta: Eliška Kadlecová